A területfejlesztés céljairól, eddigi hibáiról, és jövőbeli reményeiről beszélt csütörtökön Oláh Miklós, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. kutatásvezetője a Verancsics Akadémia által rendezett előadáson.
A területfejlesztés egy kicsit olyan, mint a sakk, már egy korai lépés is nagy hatással lehet a végeredményre – kezdte az előadását Oláh Miklós. Elmondta, fejlesztéspolitika tétje hatalmas, hiszen aki nem tervezi meg előre a műveleteket, vagy rosszul határozza meg a célokat, az lemarad a nemzetközi mezőnyben. A legjobb eredményhez figyelembe kell venni a helyi adottságokat és az erőforrásokat, valamint ügyelni kell a szakszerűségre és átláthatóságra is.
Az előadó a bevezető után ismertette a magyar fejlesztéspolitika korszakait. Megemlítette az Osztrák-Magyar Monarchia korát és a két világháború közötti időszakot, amikor is a politikai hibák és konfliktusok ellenére a fejlesztések megfelelően haladtak. A szocializmus időszakára azonban ez nem volt a jellemző, hiszen az erőltetett iparosodás nem vette figyelembe az ország adottságait, ráadásul a centralizáció is sok kárt okozott. Végül Magyarországon 1996-ban hoztak létre területfejlesztésre vonatkozó szabályozást a rendszerváltás után.
A 2007-2013-as EU ciklus támogatásait nem sikerült megfelelően felhasználni. A szétaprózódó források, az egymással nem összehangolt, és gyakran rossz sorrendben végrehajtott projektek, valamint az átláthatóság hiánya hozzájárult ahhoz, hogy a kitűzött célok ne tudjanak elégségesen megvalósulni. A 2014-2020-as ciklusban szükséges lesz ennek a rendszernek az átalakítására. A projekteket egymással összehangolva kellene megvalósítani, mindezt helyi szinten. Egy budapesti irodában nem tudják és nem is törődnek vele, hogy Veszprém megyének milyen fejlesztésekre van szüksége, míg a megyei vagy városi önkormányzatok ezzel általában jobban tisztában vannak – húzta alá Oláh Miklós.
Az előadó beszélt a hírnévről, mint erőforrásról. Ez nem kerül sokba, mégis rengeteget tud egy adott térségen javítani. Erre jó példa a csopaki borkódex, amibe a környék legjobb borai kerülhetnek be. Azonban sajnos történik olyan eset is, hogy a hírnévvel visszaélnek. Valahol például egy makói vállalkozó, rossz minőségű kínai fokhagymát árul a Makói nevet felhasználva.
Szóba került Veszprém helyzete is. Elhangzott, a város nem találja a helyét a megye térszerkezetében. Lehet Veszprém a Bakony-Balaton térség lelke? –tette fel a kérdést az előadó. Megfelelő együttműködéssel ez megvalósítható. A Bakony és a Balaton hatalmas turisztikai vonzerőt képvisel, ráadásul tökéletesen kiegészítik egymást. Ennek a térségnek a középpontjában pedig nem egy kis város, hanem maga Veszprém áll. A Bakony, a Balaton, és a megyeszékhely együttműködésével mindhárom szereplő jól járhatna, azonban megvan annak a veszélye is, hogy nem mindenki tud azonosulni ezzel a céllal. Egy felmérés szerint Veszprém nyitott az ilyen együttműködésre, azonban elengedhetetlen felmérni, hogy a térség többi szereplője hogy vélekedik.
Szerk.: Jellemző probléma, hogy a fejlesztésre felhasználható összegekkel rosszul gazdálkodnak, egy fővárosi irodaházban nyilván képtelenség olyan tervet kidolgozni amivel a vidék ténylegesen jól járna. Talán ezért is voltak működőképesebbek a vármegyék, nagyobb önállósággal és saját hatáskörrel bírtak, nem volt szükség a "fenti" segítségre.
vehir.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése