Az Árpád-sávos zászlóról - Hogyan keletkezett?

Az Árpád-sávos zászló talán az egyik legrégebbi jelképe államiságunknak, de vajon hányan tudják pontosan, hogy honnan is ered a piros-fehér színpár?

Sok elmélet született a zászló keletkezéséről, jelentéséről és jelentőségéről. Radics Géza - történész, '56-os szabadságharcos - szerint Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek vagy törzsszövetségnek a központi zászlója volt, amelyet a vérszerződéssel szentesítettek. Ha ezt az elméletet igaznak gondoljuk elmondhatjuk, hogy egyes feltevések szerint 8 honfoglaló törzs volt : Kavarok, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi. Ezen állítás szerint a kavarok és székelyek egyesültek. Ez az állítás azonban nem lehet helytálló, hiszen a székely és a magyar csak testvérnép lehet. A székelyek pedig Atilla-király korában, Kr. u. V. században telepedhettek le.

A következő elhíresült elmélet, hogy a négy ezüst sáv négy nagy magyar folyót jelképez. Ez a négy nagy folyó pedig a Duna, Tisza, Dráva és a Száva. Ez az elméletet sem lehet teljes mértékben elfogadni, mert a Kárpát-medencében öt nagy folyó van. Az ötödik nagy folyó pedig a Maros. Ha ez az elmélet igaz lenne, miért hagyták ki ezt a folyót?

Amit biztosan tudunk, hogy I. Imre uralkodása alapján kerültek az Árpád-sávok az uralkodóház címerébe. Azonban ennek a miértjéről is sok vita van. Egyesek azt állítják, hogy I. Imre katolikus vallása miatt választotta a ezüst(vagy fekete) és piros sávokat a címerpajzsba. Mások azt vallják, hogy létezik egy legenda, ami valahogy így szól: Mikor Imre király elutazott leánykérőbe Aragóniába látta, hogy az ottani zászló és címer mennyivel kidolgozottabb, mint az ő országáé. Ezért, ahogy hazatért megreformálta a címerpajzsot és a zászlót.

Ennek az adhat valóságalapot, hogy először egy 1202-es királyi oklevélen figyelhetjük meg a sávokat is, és a benne lépkedő oroszlánokat is. Ez az oklevél pedig nem más, mint I. Imre házassági szerződése. Így feltehetőleg az aragón vörös-arany cölöpös címer párjaként alkotta meg a vörös-ezüst sávos címerpajzsot.

Megvannak a sávok, de honnan jönnek a benne levő oroszlánok? 

Már Imre királyunk házassági szerződésén is találhatók oroszlánok, összesen kilenc. Az 1. és 2. vörös sávban 3-3, majd 2, végül 1.  Öccse, II. András 1220-ban használt kettőskeresztes viaszpecsétjén azonban már csak hét oroszlánt láthatunk. Györffy György szerint a hét oroszlán mindegyike egy-egy "országot", azaz az ősi magyar törzsek feletti uralmat jelképezi.

Donászy Ferenc elmélete szerint Aragónia, Kasztília és León szoros rokoni kapcsolatban álltak egymással. Így, mikor I. Imre házasságra lépett Aragóniai Konstanciával rokona lett a leóni uralkodónak is. II. Pedro használt címerében nem csak vörös-arany cölöpöket, hanem állatábrázolásokat is. León királyai gyűrűs pecsétjük belsejében pedig lépegető oroszlánokat találunk. Innen tehát az ötlet?

Önmagában egyik elmélet sem lehet elég kielégítő, de elképzelhető, hogy ez a két elmélet összefonásával közelebb kerülünk az igazsághoz.

Így megkaptuk azt, hogy hogyan keletkezhetett az Árpád-sávos címerpajzs.

Az Árpád-sávos zászló feltehetően hadi zászló volt, mintsem országzászló, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint banniére-típusa. A történelmi zászlósor tagja között is megtalálhatunk ilyen zászlónak, pl. II. Rákóczi Ferenc lovasságának sávos, álló téglalap alakú zászlói. Ma a köznyelv ezeket nevezi "Árpád-sávos zászlónak". De ez a zászló bizonyíthatóan 1270-ben már létezett, V. László idejében.

A sávok száma a XIX. század végéig folyamatosan változott 7-12 között. Ekkor ugyanis szabványosították a zászlót. A vörössel kezdődő, vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező mellett döntöttek.


Felhasznált irodalom:
Bertényi István: Magyar címertan
Feiszt György: Rövid Magyar címertan és pecséttan
Katholikus Szemle

Vadalma.