Hősök napja- Május 30.

Hős az, aki okosan és bátran halt meg, közelebb hozva a győzelem óráját.

A magyar történelemben rengeteg ismert és ismeretlen hős található. Katonák, testvérek, családapák, fiúk. Mind más-más családból, más-más múlttal, egy dologban azonban hasonlítanak. A hazájukat akarták védeni akár életük árán is.  Parancs, önszándék, kényszer. De mentek és megtették, amit megkövetelt a haza.

Ezen a napon emlékezünk meg a háborúkban elesett, vagy eltűnt katonákról, akiket hazavárták feleségeik, gyerekeik, édesanyjuk.  Arra viszont, hogy erre törvényileg emlékezünk csupán 1917-től tartható számon. Ebben az időben, két és fél évvel a "Nagy háború" kitörése után jött a legtöbb jelentés az elesett katonákról. Ez az év rejti magában azt a kezdeményezést, miszerint a hősi halottak nevét emlékművekben őrizzék meg az utókor számára. Ez mintegy húsz évre rá újabb nevekkel bővült, akikre az utókor méltó megbecsülés helyett érdektelenül tekint. Feladatunk tehát, hogy ezekre a hősökre, akiknek csupán egy kőtábla, vagy egy rothadó  fakereszt jutott méltóképpen emlékezni. Nem csupán a mai nap, hanem minden nap feltámasztani magunkban az ő szent hitüket, amellyel harcba indultak a hazánkért.

Vadalma.